2008. január 26., szombat
+
Jah, igen, és megvan a laptop:). Nem olyan nagyon zsír, meg nem is tud túl sokat (játéknál főleg), de mégis, most már tudom, h mi az, h notebook-feeling...:) És a Windows Vista nem rossz, bár tény, h van benne 1-2 dolog, amit felesleges volt megváltoztatni. Összességében korrekt rendszer. A hálózatot meg összekalibráltam: faterral legközelebb, ha nem lesz sok munkám az irodában, ergó nem leszek kipurcant estére, letolunk egy Tiberium-háborút..:)
8. jelenet
'I am Legend' - Legenda vagyokNagyon érdekes, amit Will Smith csinál. Ugyanis évente csak 1 filmben szerepel. Ezt 1995 óta, filmkarrierjének 5. évétől kezdve teszi így. És megy neki a szekér, nem kicsit. Ha csak az elmúlt 5 évet nézzük (Bad Boys 2 - 2003; I, Robot - 2004; Hitch - 2005; The pursuit of happyness - 2006; I am Legend - 2007), akkor is elmondható az, h a maga nemében mindegyik filmjében hozta a jó szerepet, néhol kifejezetten profin (2006).
Az amerikában 2007-ben, de nálunk már csak 2008-ban bemutatott 'Legenda vagyok' egy érdekes film. Az eleje nagyon jól indul, a közepe gyorsan eltelik, míg a vége fordulatos (bár egy csöppet tipikus, de nekem nem volt 1általán zavaró).
Alapvetően egy olyan emberről van szó a moziban, aki 1edül - kutyájának társaságában - rója New York utcáit és próbál életben maradni: ő az 1etlen túlélője egy halálos vírusnak, mely szétterjedt a Földön. Egy nagyon nyugtalan, némely jelenetnél pedig tökéletes depressziós állapotokat keltő hangulat kíséri a filmet. 1 színész játszik és ez magával vonzza azt, h a filmnéző az első 10 perc elteltével már Will Smith szemén át néz, lát és érez. Ehhez persze kell Smith ismerős arcjátéka és komikus beszólásai. A film közepén bedurvulnak a dolgok (kicsit sajnáltam, h itt maradtunk a kaptafánál), de így is érdekes a sztori.
Nem szeretnék lelőni semmit, így nem írok konkrétumokat. Annyi biztos, h a jó színészi teljesítmény, az érdekes/már látott sztori, a szép képek és a hangulat elég ahhoz, h egy olyan filmre gondoljunk majd vissza évek múltán, mely sokat nem adott és oly kreatív sem volt, de mégis emlékszünk rá. Mert 1xűen érdemes volt 1x-2x-3x megnézni.
És Will Smith előtt le a kalappal. 1 évben 1 blockbuster vagy 1 Oscar-jelölés.
2008. január 23., szerda
+
Régen írtam, de ennek megvan az oka. Dolgozó ember lettem (újra). A marketing-menedzseri vizsgám óta (ami vmikor 2007. szeptember közepén volt) kerestem állást, de egyik állásinterjúból (10-15) se lett semmi konkrét. Röhej, pedig majd az összes helyre simán megfeleltem. És ezt mondom úgy, h maximálisan tisztában vagyok a jelenlegi álláskeresők helyzetével.
De csütörtökön ez a tendencia megszakadt. Behívtak kereskdelmi asszisztensnek és még aznap vissza is szóltak, h felvettek. A mai nap a 2. napom a cégnél. Az első elég húzós volt, rengeteg infót kaptam; ezzel szemben a ma nagyon nyugis (ebben közrejátszik az, h nincs itt az a személy, aki betanít). Tipikus vihar előtti csend. Ráadásul jövhét kedden már 1edül leszek. Kicsit parázok is, h menni fog-e minden, de eddig rendesek velem a munkatársak.
Sok sikert annak, aki hasonló cipőben van, mint én voltam! A már dolgozóknak meg jó munkát!:)
De csütörtökön ez a tendencia megszakadt. Behívtak kereskdelmi asszisztensnek és még aznap vissza is szóltak, h felvettek. A mai nap a 2. napom a cégnél. Az első elég húzós volt, rengeteg infót kaptam; ezzel szemben a ma nagyon nyugis (ebben közrejátszik az, h nincs itt az a személy, aki betanít). Tipikus vihar előtti csend. Ráadásul jövhét kedden már 1edül leszek. Kicsit parázok is, h menni fog-e minden, de eddig rendesek velem a munkatársak.
Sok sikert annak, aki hasonló cipőben van, mint én voltam! A már dolgozóknak meg jó munkát!:)
2008. január 15., kedd
+
Van egy régi sztorim.
Épp gépfejlesztés előtt álltam; nem tudom pontosan, de olyan 1,5 éve történhetett. Tudni kell, h akkor még Agp-s konfigom volt (és még most is az van), nem tértem át a PCI-Express-esre, amikor az bejött és elterjedt. H miért nem? Azért, m az azt jelentette volna, h teljesen le kellett volna cserélnem mindent a Pc-mben (a PCI-Express megjelenése előtt pár hónappal vett videókártyámmal egyetemben, ami 110.000. Ft-ot kóstált akkoriban). Szval úgy gondoltam, h a 2,7-es processzorom helyett veszek egy 3,5-öset (ami az alaplap cseréjét is jelentette 1ben) + hozzácsapok az 512 mega ramhoz még 1 gigányit + egy sbLive hangkártyát. Akkoriban nagyban magam kerestem a kenyerem, így ez az egész procedúra az én vállamat terhelte, nemcsak leszervezésileg, hanem anyagilag is. De biztos voltam benne, h azért nem lesz ez így rossz. Mindez bruttó 62.000. Ft-omba fog kerülni.
Szépen körbenéztem és viszonylag hamar leszerveztem telefonon az egészet. Másnap be is vittem a gépet a szervízbe (nem írom, h melyik cégről van szó, elég annyi, h a Gellérthegy körül is van boltjuk). Ezután kezdődtek a furcsaságok, amiknek a végén már 360 volt a pulzusom.
Egy szép szál legény fogadott a szervíznél, kinézetre a normálisabb fajtából. Elmondtam, h mit beszéltem meg és h ezt-azt kéne cserélni a Pc-ben. Miután végighallgatott, egy pöttyet meglepődve kezdett rám tekintgetni. Ekkor kijött az egyik kollégája (tipikus kigyúrt macsó, aki vmilyen csoda folytán kerülhetett ide a szervízbe) és kérdezte, h mi a helyzet. Faszi nagyjából vázolta neki a dolgokat. Erre macsónknak csak ennyi volt a hozzáfűznivalója: "Ez szar". Elkezdte nekem mondani (kollégája bólogatása mellett), h ez már egy lejárt konfigurációjú gép, teljesen ki kéne cserélni vagy vkinek eladni, és különben is, ne butuljak már, h Agp-ről Agp-re 'váltok'. Emellett mondta, h az új játékok így sem fognak sehogysem futni, szaggatni fog minden, de leginkább el sem indul; kidobom a pénzem. Összességében teljesen hülyének voltam nézve. Megpróbáltam nyugodt lenni, de nem igazán sikerült. Csak annyit mondtam nekik, h ez le lett zsírozva, ne osszák nekem az észt, írjuk meg a papírokat, aztán majd jövök vissza, ha készen vannak a cserével. Nem küldtem el őket a kurvaanyjukba, pedig gondolkoztam rajta. Ne bunkózzanak velem, no.
Mikor hazahoztam a gépet, kezdett hatalmába keríteni az az érzés, h talán tényleg az én készülékemben van a hiba. Lehet, h a macsónak volt igaza? Lehet, h jobban jártam volna egy 250.000. Ft-os PCI-Express-es gépvétellel? Lehet, h az Agp már szar? Persze, ezek a kérdések alig 1 mp-ig voltam a fejemben. Hisz tudtam (tapasztalat + teszteredmények által), h annyira azért mégse csináltam rossz üzletet.
Nos igen, mindig a vásárlónak van igaza. És nem csak azért, m végeredményben ő fizet vmiért, amiért el is vár vmit.
Azt leszámítva, h a WindowsXp tényleg csak 2-3 mp-cel töltött be gyorsabban, először nem vettem észre változást. A legújabb játékok akkoriban (Fear, Prey) mellett persze az örök tesztkedvenc, az UT2004 is váratott magára.
És a különbségek: Fear Medium grafon régi géppel 35 fps, új géppel Max grafon 37-40 fps; Prey Medium grafon 17-20 fps (régi), Prey High grafon 30-35 fps (új); UT2004 high grafon régin változó (nagy pályákon 20 fps-re is csökkent), újon nagy pályákon 35 fps (amúgy 45-50 fps).
Mikor legközelebb mentem a boltba (a videókártyámhoz vettem hűtőt és sajnos tényleg ott volt a legolcsóbb, nem volt választásom), egy másik faszi szolgált ki, de azért észrevettem, h a 2 észkombájn a szervízben dolgozik. Annyit vetettem oda a srácnak: "Mondja meg a szervízes kollégáinak, h az Agp-s gyerek azt üzeni, h tényleg "kúúúúúrvára" értik a dolgukat".
Ennyi.
Fps: frame per secundum (minél több, annál jobb:)). Legkönnyebben ez alapján lehet lemérni, h miként fut bizonyos program (leginkább játék). 25 fps alatt már szaggatásról beszélünk; a bűvös 30 fps érték az (és annál feljebb, csak feljebb), aminél jó a grafikai megjelenítés.
Épp gépfejlesztés előtt álltam; nem tudom pontosan, de olyan 1,5 éve történhetett. Tudni kell, h akkor még Agp-s konfigom volt (és még most is az van), nem tértem át a PCI-Express-esre, amikor az bejött és elterjedt. H miért nem? Azért, m az azt jelentette volna, h teljesen le kellett volna cserélnem mindent a Pc-mben (a PCI-Express megjelenése előtt pár hónappal vett videókártyámmal egyetemben, ami 110.000. Ft-ot kóstált akkoriban). Szval úgy gondoltam, h a 2,7-es processzorom helyett veszek egy 3,5-öset (ami az alaplap cseréjét is jelentette 1ben) + hozzácsapok az 512 mega ramhoz még 1 gigányit + egy sbLive hangkártyát. Akkoriban nagyban magam kerestem a kenyerem, így ez az egész procedúra az én vállamat terhelte, nemcsak leszervezésileg, hanem anyagilag is. De biztos voltam benne, h azért nem lesz ez így rossz. Mindez bruttó 62.000. Ft-omba fog kerülni.
Szépen körbenéztem és viszonylag hamar leszerveztem telefonon az egészet. Másnap be is vittem a gépet a szervízbe (nem írom, h melyik cégről van szó, elég annyi, h a Gellérthegy körül is van boltjuk). Ezután kezdődtek a furcsaságok, amiknek a végén már 360 volt a pulzusom.
Egy szép szál legény fogadott a szervíznél, kinézetre a normálisabb fajtából. Elmondtam, h mit beszéltem meg és h ezt-azt kéne cserélni a Pc-ben. Miután végighallgatott, egy pöttyet meglepődve kezdett rám tekintgetni. Ekkor kijött az egyik kollégája (tipikus kigyúrt macsó, aki vmilyen csoda folytán kerülhetett ide a szervízbe) és kérdezte, h mi a helyzet. Faszi nagyjából vázolta neki a dolgokat. Erre macsónknak csak ennyi volt a hozzáfűznivalója: "Ez szar". Elkezdte nekem mondani (kollégája bólogatása mellett), h ez már egy lejárt konfigurációjú gép, teljesen ki kéne cserélni vagy vkinek eladni, és különben is, ne butuljak már, h Agp-ről Agp-re 'váltok'. Emellett mondta, h az új játékok így sem fognak sehogysem futni, szaggatni fog minden, de leginkább el sem indul; kidobom a pénzem. Összességében teljesen hülyének voltam nézve. Megpróbáltam nyugodt lenni, de nem igazán sikerült. Csak annyit mondtam nekik, h ez le lett zsírozva, ne osszák nekem az észt, írjuk meg a papírokat, aztán majd jövök vissza, ha készen vannak a cserével. Nem küldtem el őket a kurvaanyjukba, pedig gondolkoztam rajta. Ne bunkózzanak velem, no.
Mikor hazahoztam a gépet, kezdett hatalmába keríteni az az érzés, h talán tényleg az én készülékemben van a hiba. Lehet, h a macsónak volt igaza? Lehet, h jobban jártam volna egy 250.000. Ft-os PCI-Express-es gépvétellel? Lehet, h az Agp már szar? Persze, ezek a kérdések alig 1 mp-ig voltam a fejemben. Hisz tudtam (tapasztalat + teszteredmények által), h annyira azért mégse csináltam rossz üzletet.
Nos igen, mindig a vásárlónak van igaza. És nem csak azért, m végeredményben ő fizet vmiért, amiért el is vár vmit.
Azt leszámítva, h a WindowsXp tényleg csak 2-3 mp-cel töltött be gyorsabban, először nem vettem észre változást. A legújabb játékok akkoriban (Fear, Prey) mellett persze az örök tesztkedvenc, az UT2004 is váratott magára.
És a különbségek: Fear Medium grafon régi géppel 35 fps, új géppel Max grafon 37-40 fps; Prey Medium grafon 17-20 fps (régi), Prey High grafon 30-35 fps (új); UT2004 high grafon régin változó (nagy pályákon 20 fps-re is csökkent), újon nagy pályákon 35 fps (amúgy 45-50 fps).
Mikor legközelebb mentem a boltba (a videókártyámhoz vettem hűtőt és sajnos tényleg ott volt a legolcsóbb, nem volt választásom), egy másik faszi szolgált ki, de azért észrevettem, h a 2 észkombájn a szervízben dolgozik. Annyit vetettem oda a srácnak: "Mondja meg a szervízes kollégáinak, h az Agp-s gyerek azt üzeni, h tényleg "kúúúúúrvára" értik a dolgukat".
Ennyi.
Fps: frame per secundum (minél több, annál jobb:)). Legkönnyebben ez alapján lehet lemérni, h miként fut bizonyos program (leginkább játék). 25 fps alatt már szaggatásról beszélünk; a bűvös 30 fps érték az (és annál feljebb, csak feljebb), aminél jó a grafikai megjelenítés.
2008. január 9., szerda
+
'Schiller'. Egy olyan zeneszerző és énekes, aki számomra nem csak egy zenei stílust ad magas szinten (az ambientes popzenéről van szó), hanem egy (vagy éppen több) életérzést fejez ki és vált ki dalaival. Zeneszámaira jellemzőek a következők: nyugtalanság, szomorúság, reménytelenség, álmodozás, egyedüllét. Egy szóval a melankóliát adja át tökéletesen, de úgy, h az esetleges rossz mellé mégis oda tudjuk képzelni a nyugalmat és az esetleges változás reményét is. És ezt a melankólikus hangulatot - az ének mellett persze - maga a dal ritmusa, hangkészlete teremti meg. És valóban: ha kiváltképp hosszú ideig gondolkodóba esem valamilyen probléma miatt (ritka:), bepörgetek 1-2 'Schiller' klasszikust és megnyugszom.
4 számot link-eltem, sorban:
'I feel you'
'Dream of you'
'Dancing with Loneliness' - Kim Sanders kristálytiszta hangjával
'Schiller' (a Youtube-on sajna lemaradt 1 perc, de azért így is élvezhető).
Az utolsó dal annyira profi (nincs benne ének), h minden hallgatásánál azt veszem észre magamon, h nem is itt a gép előtt ülök, hanem teljesen kikapcsolok és kb. 7 percig vhol máshol vagyok. Magnificent!
Amit még feltétlen ajánlok 'Schiller'-től: 'A beautiful day', 'Dreams', 'Solitude'.
4 számot link-eltem, sorban:
'I feel you'
'Dream of you'
'Dancing with Loneliness' - Kim Sanders kristálytiszta hangjával
'Schiller' (a Youtube-on sajna lemaradt 1 perc, de azért így is élvezhető).
Az utolsó dal annyira profi (nincs benne ének), h minden hallgatásánál azt veszem észre magamon, h nem is itt a gép előtt ülök, hanem teljesen kikapcsolok és kb. 7 percig vhol máshol vagyok. Magnificent!
Amit még feltétlen ajánlok 'Schiller'-től: 'A beautiful day', 'Dreams', 'Solitude'.
2008. január 5., szombat
+
'Aquadelic GT'. Egy ismeretlen név, sztem még a Pc játékok megjelenését naponta követők számára is. De szerencse, h vagyok én Nektek és be tudok számolni róla:).
Alapvetően egy nagyon 1xű kis game: semmi extrát nem mutat első ránézésre. Aztán amikor azon veszi magát az ember, h azért játsza le 4x is ugyanazt a versenyt, m úgy képes csak megvenni a 20.000 zsét kóstáló csónakot, h azzal az új partrészen labdába tudjon rúgni, akkor már elkapta a feeling. Versenyzünk, "taxizgatunk", aranyérméket gyűjtögetünk, fejlesztjük csónakjainkat, új szponzorokkal gyarapodunk - kb ennyi is. Mindez egy 'Grand theft auto' szerű környezetben, ahol szabadon úszkálhatunk, és ha versenyezni támad kedvünk, akkor a térkép egy jelölt szakaszán kell végigevickélnünk párszor. Emellett jópofa, h a verseny során - olyan 'Wacky Racer' stílusban (tényleg, emlékszik még vki erre a remekműre..??) - kis gonoszságokkal keseríthetjük meg az ellent (torpedó, akna, nitró, stb).
Grafikailag nem üt a game, bár az tény, h ennél szebb vizet eddig talán még fps-ben sem láttam (más kérdés, h ez mondhatni alapkövetelmény, ha már a játék 100%-a vízben zajlik). Mindenféleképp kiemelném a zenét is: igaz, van 1-2 elég pocsék dal, de összességében jól eltaláltak a muzakok.
És a végére 1 poén: hidroplánnal is lehet repkedni és elsősegélycsomagokat dobálni a rászorulóknak az egyik helyszínen. Ála GTA..:).
A játék legnagyobb pozitívuma: egyedi.
4 általam készített pic:
Alapvetően egy nagyon 1xű kis game: semmi extrát nem mutat első ránézésre. Aztán amikor azon veszi magát az ember, h azért játsza le 4x is ugyanazt a versenyt, m úgy képes csak megvenni a 20.000 zsét kóstáló csónakot, h azzal az új partrészen labdába tudjon rúgni, akkor már elkapta a feeling. Versenyzünk, "taxizgatunk", aranyérméket gyűjtögetünk, fejlesztjük csónakjainkat, új szponzorokkal gyarapodunk - kb ennyi is. Mindez egy 'Grand theft auto' szerű környezetben, ahol szabadon úszkálhatunk, és ha versenyezni támad kedvünk, akkor a térkép egy jelölt szakaszán kell végigevickélnünk párszor. Emellett jópofa, h a verseny során - olyan 'Wacky Racer' stílusban (tényleg, emlékszik még vki erre a remekműre..??) - kis gonoszságokkal keseríthetjük meg az ellent (torpedó, akna, nitró, stb).
Grafikailag nem üt a game, bár az tény, h ennél szebb vizet eddig talán még fps-ben sem láttam (más kérdés, h ez mondhatni alapkövetelmény, ha már a játék 100%-a vízben zajlik). Mindenféleképp kiemelném a zenét is: igaz, van 1-2 elég pocsék dal, de összességében jól eltaláltak a muzakok.
És a végére 1 poén: hidroplánnal is lehet repkedni és elsősegélycsomagokat dobálni a rászorulóknak az egyik helyszínen. Ála GTA..:).
A játék legnagyobb pozitívuma: egyedi.
4 általam készített pic:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
