2007. október 20., szombat

2. jelenet

' Flightplan' - Légcsavar

Nos, ez egy érdekes film. Már nem azért, mintha olyan jó lenne. Több, mint 200 millió dollárt söpört be világszerte. És ez azért furcsa, m sztem semmi különös nincs benne.
Az alapsztori: adva van egy nő (ki elveszítette férjét) és a lánya, akik Berlin-ből New York-ba repülnek, h új életet kezdjenek. Repülőre szállnak, de a lány pár óra múlva eltűnik: viszont a 425 utasból senki sem látta azt, h a nő gyerekkel jött volna fel a gépre. Elkezdődik a keresés, de az anyában kis idő után kezdenek bizonytalanok lenni mind az utasok, mind a személyzet.
Lehet, h csak képzelte magának a gyermeket és egyedül szállt fel a gépre? Lehet, h elrabolták a lányát, de ezt vki nagyon jól titkolja? Lehet, h eltérítik a gépet, és ehhez kell a gyermek, h zsarolhassanak vele? Ezen és hasonló kérdések merültek fel bennem a mozizás alatt, de nem volt meg az a feszültség, ami felkeltette volna az érdeklődésemet, h tényleg mi történik. Lassan eltelt a vmivel kevesebb, mint másfél óra, megkaptam a csattanót, és kész. Különösebben nem is lepett meg, de igazából mind1 is volt.
Akkor működhetett volna igazán jól a dolog,
ha vagy sikerül a filmnek megteremtenie az emberben a megfelelő feszültség-mértékét + a helyzetek sem lettek volna olyan banálisak
vagy olyan csattanót találnak ki a végére, amitől tényleg úgy érezzük, h érdemes volt megnézni a hiányosságok mellett is ezt a filmet.
Sajnos legfőbb negatívum Jodie Foster játéka: számomra nem volt hiteles, néha túljátszotta a szerepét, néha meg csak bambult a kamerába. Láthattunk tőle ennél sokkalta jobb thriller-t is (Panic Room - Pánikszoba, nem is beszélve a The Silence of the Lambs - A bárányok hallgatnakról). Itt vhogy nem jött össze. Sean Bean viszont jól játszotta a tehetetlen pilótát, bár ez értelemszerűen érdeskevés, h a filmet megmentse a középszerűségtől.
H keretes formába foglaljam gondolataimat: számomra teljesen meglepő, amit a 'Cinema'-ban olvastam tegnap. Így hangzott: "Az adrenalin és a paranoia barátainak - világhírű thriller". Nem mondom, lehet, h vkinek be fog jönni a mozi. Én elmondhatom magamról, h elég sok horror-thriller-t láttam életemben (a régi, tényleg paráztatós fajtákból, élükön a Psycho-val), ez az egyik kedvenc műfajom. És abban biztos vagyok, h a Flightplan többszöri megnézés után se lenne a top favoritok között.

Nincsenek megjegyzések: